Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Olasz, japán, kínai, perzsa, arab, mongol, francia, német, amerikai éttermek és ételek... De mit kell tudni a nemzeti konyhákról? Egészségesek-e azok az ételek, amelyeket kínálnak? Sorozatunkban a főbb nemzeti fogásokat mutatjuk be.

Amerika

Az amerikai táplálkozási szokásokat gyakran tesszük felelőssé az egész világon elterjedt egészségügyi problémák miatt. Pedig a gyorsbüfék és a cukor tetemes mennyisége nagyon messze áll a tradicionális ételeiktől � már ha lehet ilyenről beszélni az esetükben. Amerikába a bevándorlók hozták a különböző kultúrák táplálékait, az ősi kukorica-bab-tök hármas még ma is meghatározó az ételeikben.

Mivel a terület hatalmas, és az éghajlat államról államra különböző, mindenhol más és más ételek jellemzőek. Az afrikai rabszolgák a füstölt húst, a csípős szószokat, a sült hüvelyeseket és a főzelékféléket készítették gazdáiknak, míg észak-keleten az angol hatás dominál. Utóbbi jól keveredett a helyi jellegzetességekkel, mint a juharszirup, az áfonya, a pulyka és a rák, így az egyik legízletesebb konyhát produkálja a kontinensen. Délen dívik a sonka, a disznóhús, a szalonna, míg a parti övezetben inkább rizsre épül a táplálkozás, és a halászatra.

Dél-Lousinana nevezetes arról, hogy két tradicionális irányzat is innen fejlődött ki: a creole és a cajun konyha. Mindkettőn erős francia behatás érződik - például rántást használnak � de míg a creole konyha finoman fűszerez, körít és több fogást szolgál fel, a cajun ételek általában egy nagy edényben készülnek, erőteljes ízekkel. A spanyol, a karibi és az afrikai ízek, technikák mind ma is élő nyomot hagytak Amerika főzési szokásain.

Kép

 

Franciaország

Titkok nincsenek

A sütés-főzés egyszerre művészet és erény, a türelem erénye... Ezért nincs titka a francia konyhaművészetnek: gondos bevásárlás, friss nyersanyag, semmi sietség � ez csaknem mindaz, amire a sütés-főzéshez szükség van.
És még valamire � szeretetre. Szeretni kell az ételt, és szeretni kell azokat, akiket az asztalhoz várunk. Vagyis mindennek meg kell adni a módját.

Szeretnek mindent, ami ehető - olyasmit is, amitől mi talán írtózunk... És van még egy nagy titkuk: a tálalás. Ügyelnek arra, hogy minden harnónikusan, szépen legyen a tányéron, és arra is, hogy a fogások előre megrendezetten kövessék egymást. Arról nem is beszélve, hogy mindig van - egy az ételhez tökéletesen illő - pohár bor is az asztalon.

Kép

 

Németország

A német konyháról először mindenkinek a kolbász, a rántott hús, a savanyúkáposzta és a rengeteg sör jut eszébe, ami valóban nem emeli a wellnesskonyha magasságaiba táplákozásukat. Ráadásul rengeteg húst esznek, sok állati zsiradékot fogyasztanak, és tőlük örököltük a megrögzött "hús krumplival" szokását is.

A változatos, igen finom pékáruk is nagyon elterjedtek Németországban, ami szintén nem tesz jót az egészségnek, minden ételhez valamilyen kenyeret esznek, és a normális táplálkozás elengedhetetlen összetevőjének tartják... Mentségükre szolgáljon, hogy sok zöldséget fogyasztanak, a spárga például mindent ellep szezonban, télen pedig savanyúságokat esznek és gumós zöldségeket főznek.

Az utóbbi időkben azért erős változás tapasztalható náluk is, Svájcban, Olaszországban és Franciaországban képzett séfjeik népszerűsítik a nemzetközi ízeket, és a török bevándorlók sokat alakítottak a németek evési kultúráján.
Kép

 

Olaszország

Paradicsom, tészta, sajt

Minden adott lenne a nagy hízókúrához, mégis az olasz konyha az egyik legegészségesebb a világon. Reggelire többnyire csak kávét isznak, és ebédre sem esznek sokat. Nem úgy vacsorára, ez ugyanis - az étkezéseket tekintve - a nap fénypontja. Több fogás, és igazi terülj-terülj asztalkám...
Karcsúságuk és egészségük titka az, hogy nem főzik szét az ételeket: sem a tésztát, sem pedig a zöldségeket. Így a mellett, hogy minden megőrzi az eredeti ízét, megóvját a vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket is.

Az olasz konyha 3 tartóoszlopa a már emlegetett tészta, az olivaolaj és a bor. Viszont csak kevés húst esznek. És a tények őket igazolják: Olaszországban fordul elő a legkevesebb infarktus.